Mi a csudát tudunk a világról? c. film

Földhöz-, pénzhez- és egyéb tárgyakhoz ragadt materiális világunkat bonyolult, érzékszerveinkkel fel sem fogható összefüggések rendezik – és ezt nem a „hangok”, hanem tudósok állítják.

A Mi a csudát tudunk a világról? különleges filmes próbálkozás, hisz alapvetően egy ismeretterjesztő dokumentumfilmről van szó, amely azonban az ilyenkor rendszerint alkalmazott „beszélő fejek” interjú-mozaikdarabokkal párhuzamosan egy hagyományos játékfilm-hatást keltő cselekményszálat is futtat, egy fiatal fényképésznővel a főszerepben. Amanda (a ’87-ben az Egy kisebb isten gyermekeiért Oscar-díjat nyert Marlee Matlin) átlagos kinézetű, átlagos társadalmi helyzetű, átlagosan boldog/boldogtalan harmincas nő, aki éli mindennapjait, anélkül, hogy ideje lenne komolyabban elgondolkodni a minket körülvevő világ bonyolultabb összefüggésein. A film történései azonban olyan ártalmatlan szituációk felé terelik, hogy a mindennapok szintjén is egy új, egy „rejtett dimenzió” léte sejlik fel előtte. Az egymást epizódszerűen követő események a pofonegyszerűen illusztrálják, magyarázzák például a quantum-filozófia lényegét, amelyet mindezzel egy időben ismert és elismert szaktekintélyek fejtenek ki a kamerák előtt. Vagyis a film a videoklipek vizuális világához szokott nézők számára is élvezhető formában tolmácsol önmagukban igen száraznak és követhetetlennek tűnő tudományos és filozófiai elméleteket, s ilyenformán talán azt sem túlzás állítani, hogy valahol a Mátrix-trilógiával rokon. Esetünkben persze szó sincs akciójelenetekről, vagy szuperhősökkel megtűzdelt meseszerű történetmenetről, hisz a Mi a csudát tudunk a világról? alapvetően egy vékonyka történetfonállal megtoldott dokumentumfilm, és nem rejtett információkkal teletűzdelt sci-fi. Nem érdemtelen kihangsúlyozni továbbá, hogy a „rejtett dimenziók” hallatán senki ne gondoljon holmi misztikus szellemidézésre, a film interjúalanyai egytől egyig a tudomány, jóllehet annak kevésbé közismert ágaival foglalkoznak. Elméleteiket tehát nem egyfajta vallási hiedelemvilágból vonták le, még akkor is, ha ezek témája egy a materiális világunkkal párhuzamosan zajló, érzékszerveinkkel aligha felfogható létsík.

És végül egy hozzászóló véleménye:

"Ha valaki egy ici-picit is szeretne valamit tudni az IGAZI VILÁGRÓL

ha valakiből még nem halt ki a gyermeki kíváncsiság
ha valakinek már elege van az őt körülvevő aljasságokból
ha valaki már kizárja a hazug médiák (tv-t) butító pusztítását életéből
ha valaki reményt szeretne a változásra
ha valaki szeretne fejlődni, gazdagabbá válni
ha valaki hajlandó megismerni és befogadni az új dolgokat
ha valaki képes CSAK MEGHALLGATNI
HA VALAKI CSAK ELGONDOLKODIK A LÁTOTTAKON,GARANTÁLT, HOGY ÉLETE IS FORDULATOT VESZ
JOBBÁ, BOLDOGABBÁ VÁLIK."

http://www.yv.hu/play_a_video.html?autostartvideoplaying=true&uploadedfileidhash=7fccb2573d4284b48bf254090826fb50

A titok c. film

A Titok

A Titok évszázadokon keresztül rejtve volt. Nemzedékről nemzedékre örökítették, mohón sóvárogtak utána, elvesztették, ellopták, hihetetlen pénzekért adták-vették. Az évezredes Titok tudói olyan történelmi nagyságok voltak, mint Platón, Galilei, Beethoven, Edison, Carnegie, Einstein, és még sok más feltaláló, teológus, tudós és elismert gondolkodó.

A Nagy Titok töredékei eddig is fellelhetők voltak szájhagyomány útján fennmaradt bölcsességekben, irodalmi művekben, különböző vallásos és filozófiai szövegekben. A darabkák azonban most először állnak össze teljes kinyilatkoztatássá, mely képes megváltoztatni mindazok életét, akik kapcsolatba kerülnek vele.

A múlt vezetői, akik ismerték A Titkot, maguknak akarták a vele járó hatalmat, ezért tudatlanságban tartották az embereket. Így A Titok egy szűk réteg kiváltsága maradt. A történelem során az emberiség mindig is sóvárgott A Titok bölcsessége után, de olyanok is akadtak szép számmal, akik megtalálták a módját, hogy a világ elé tárják ezt a tudást.

Olyan költőóriások örökítették meg műveikben, mint William Shakespeare, Robert Browning és William Blake. Kiváló zenészek - például Ludwig van Beethoven - komponáltak zenét róla. Elévülhetetlen érdemű művészek, köztük Leonardo da Vinci festették meg képeiken. Nagy gondolkodók - Szókratész, Platón, Ralph Waldo Emerson, Pitagorasz, Sir Francis Bacon, Sir Isaac Newton, Johann Wolfgang Goethe és Victor Hugo - foglalkoztak vele írásaikban. Ezek az emberek egytől egyig halhatatlanok, akiknek legendás története és munkássága évszázadokat élt túl.

Vallások - köztük a hinduizmus, a hermetikus tradíció, a buddhizmus, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám -, valamint ősi kultúrák, például a babilóniaiak és az egyiptomiak szent szövegeiben és történeteiben találhatunk rá utalásokat.

Ha az ősi írásokat tanulmányozzuk, minden században megtaláljuk annak a törvénynek a lenyomatát, amin A Titok alapul. Már Krisztus előtt 3000 táján kőbe vésték. Bár voltak, akik mohón csak maguknak akarták, ez a tudás valójában mindig is elérhető volt bárki számára. A törvény születése egészen az idők kezdetére nyúlik vissza. Mindig is volt, és mindig is lesz.

Ez a törvény a vonzás törvénye. Ez határozza meg az univerzum egészének rendjét, beleértve a te személyes életed minden egyes pillanatát és történését is. Nem számít, hogy ki vagy és hol élsz, teljes egészében a vonzás törvénye határozza meg tapasztalataidat, mégpedig az elmédben felbukkanó gondolatok által. Ez utóbbiak révén te magad hívod életre és működteted ezt a mindenható törvényt.

1912-ben Charles Haanel úgy jellemezte a vonzás törvényét, mint „a leghatalmasabb és legcsalhatatlanabb törvényt, amelyen az egész teremtett világ alapul". A bölcsek mindig is tudtak erről, egészen az ősi babilóniaiaktól kezdve. Egy kis, kiválasztott embercsoport mindig is tisztában volt vele.

Az ősi Babilónia életéről és mesés gazdagságáról sokat kiderítettek már a tudósok. Gondoljunk csak a világ hét csodájának egyikére, a babiloni függőkertre. Az ott élő emberek nem csak ismerték az univerzumot meghatározó törvényeket, de azt is tudták, hogyan fordítsák ezeket a saját hasznukra, ennek köszönhetően pedig a világ egyik leggazdagabb népévé váltak.

Mit gondolsz, mi az oka annak, hogy az emberiség összbevételének mintegy 96 százaléka a népesség 1 százalékának zsebében landol? Ugye nem hiszed, hogy ez csupán véletlen? E mögött tudatosság rejlik. Ők azok, akik ismerik a Titkot, amelyet most megosztunk veled.

A Titok feltárul

Mindannyiunkat egy végtelen erő mozgat, és ugyanazok a törvények vonatkoznak ránk. Az univerzum törvényei olyan precízek, hogy lehetővé teszik űrrepülők megalkotását, amelyek embereket visznek a Holdra, századmásodperces pontossággal landolva a felszínén. India, Ausztrália, Új-Zéland, Stockholm, London, Toronto, Montreal, New York - bárhol is élj, téged is ugyanaz az erő, ugyanaz a törvény mozgat. A vonzás törvénye!

A Titok nem más, mint a vonzás törvénye!

Meglepő módon ez egy jól ismert elmélet. A pozitív gondolkodás hatalmának elmélete, amely a vonzás törvényén alapszik, és ami szerint gondolataink - vagyis az univerzummal folytatott párbeszédünk - és pozitív érzéseink határozzák meg sikereinket. A Nagy Titok töredékei eddig is fellelhetők voltak szájhagyomány útján fennmaradt bölcsességekben, irodalmi művekben, különböző vallásos és filozófiai szövegekben. A darabkák azonban most először állnak össze teljes kinyilatkoztatássá. S ez képes megváltoztatni mindazok életét, akik kapcsolatba kerülnek vele.

Itt hát az alkalom, hogy te is megtapasztald ezt:

http://agykontroll.network.hu/blog/agykontroll-hirei/a-titok-a-teljes-film

forrás: www.atitok.hu