A boldogság nem cél, hanem következmény, visszajelzés arról, hogy az életprogramunk beteljesítésének útján harmonikusan, sikeresen, kreatívan, szellemi és anyagi gyarapodásban haladunk előre és kreatív személyi kiteljesedésben, fejlődésben, gyarapodásban van részünk. A mesterséges élvezetekkel gerjesztett állapotok sohasem vezetnek igazi, tartós boldogsághoz, sőt, a felelőtlen, személyi éberségünket szétforgácsoló felfokozott, eseményszerű, izgalmas, kábult öröm-élmények hajszolása utólagosan csak még több betegség, szenvedés forrása.
Csak az a felismerés adhat igazi boldogságot számunkra, hogy kimeríthetetlen erőforrás lakozik bennünk, amely a világ bármely problémáján képes úrrá lenni. Igazi és maradandó boldogság köszönt ránk, amint tisztán megértjük, hogy minden gyengeségünkön felülkerekedhetünk, mert tudatalattink megoldja problémáinkat, meggyógyítja testünket, és legmerészebb álmainkon is túlmenően eláraszt minket a kincseivel. Aki bizalmát az Úrba helyezi, azé a boldogság. Ha bízol az egyetemes törvényekben, abban, hogy a tudatalattid határtalan bölcsessége vezérli lépteidet, nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs és boldog ember válik belőled. Mindennapivá teszed magad és szeretteid számára a boldogságot, az örömöt, egészséget, az áldást, amikor éber szeretetet, békességet, jóakaratot árasztasz magadból.
A boldogság a spirituális kiegyenlítődés és személyi beteljesedés lelki és szellemi állapota. Szabadságunkban áll, hogy a boldogságot válasszuk, éppen úgy, ahogy az egészséget, örömöt, gazdagságot, sikert választhatjuk. Gondolkodásunk, éberen és tisztán tartott képzeletünk révén a dinamikus erő, egészség és boldogság világába juthatunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése