Amikor az ember a tanulás útjára lép, megjelenik a négy természetes ellenség.
Az első a FÉLELEM. Szörnyű ellenség, árulással teljes, nehéz legyőzni. Ha az ember megfutamodik, vége a tanulásnak.
A második a VILÁGOSSÁG. Az elme világossága, melyet oly' nehéz megszerezni, eloszlatja a félelmet, de ugyanakkor elvakít. Arra készteti az embert, hogy soha ne kételkedjen magában. Bizonyosságot ad neki, hogy mindent megtehet, mivel tisztán látja a dolgokat. Ez azonban nagy hiba. Ha az ember átadja magát ennek a csalárd hatalomnak, tanulása csak sötétben tapogatózás.
Harmadik ellenség a HATALOM. Ez mind közül a legerősebb. Az ember parancsokat oszt, szabályokat alkot, hiszen ő a mester. Ellensége kegyetlen, szeszélyes emberré változtatta.
Ha mindezeket legyőzte, szembetalálkozik utolsó ellenségével, az ÖREGKORRAL. Ez ellen nem lehet harcolni, csak késleltetni. Ha az ember teljesen átadja magát a pihenés, és feledés vágyának, ha vígasztalást talál saját kimerültségében, akkor elvesztette az utolsó menetet - ellensége gyenge, öreg teremtésként ledöfi.
Carlos Castaneda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése