A karácsony és a pünkösd mellett a legfontosabb egyházi hagyományokkal bíró ünnep a húsvét. A magyar kultúrában színes népszokások és népművészeti elemek övezik.
A húsvéti ünnepkör is követi az egyházi hármasságot, a nagyhéten és húsvétvasárnapján és hétfőjén. A hívek megemlékeznek Jézus Krisztusszenvedéseiről (latinul passio – szerk.), kereszt általi haláláról és csodás feltámadásáról. Jézus, akit a szent iratok és a keresztény egyház szent könyve, a Biblia Isten fiaként tisztel, hányattatásaival és halálával megváltotta az emberiséget bűneitől. Az igazak előtt újra megnyílt a mennyek országa, amelynek trónusán a népet jó pásztorként várja az írás szerint a Fiú az Atyával és a Szent Lélekkel.
Krisztus passiója, amely magába foglalja többek között tanítványainak árulását és a tőle való elfordulást, a nép megvetését, a végrehajtók gúnyát a töviskoszorú fejére aggatásával vagy a nehéz kereszt Golgotára való cipelését, átvitt értelemben valamennyi halandó sorsát is szimbolizálja. Hiszen mindannyiunknak megvan a maga keresztje, ahogy a mondás tartja, és valamennyien átéljük szerencsés esetben csak pár alkalommal azt, hogy azok, akiket közel hittünk magunkhoz elárulnak bennünket.
A feltámadás pedig a hitüket gyakorlók szerint az Úr gondoskodását és a halál utáni életet hirdeti, de magában hordozza a folyamatos újrakezdést.
Az újrakezdéshez és a bizalomhoz pedig a testi-lelki megtisztulás a böjt segít hozzá, amely hat hétig tart.
Ákos is megénekelte a nagyhét történéseit dalában
Az ünnep magyar neve a böjt végével köthető össze. Őseink azt örökítették meg benne, hogy ismét kerülhetett hús a családi asztalra.
A pogány kultúrkörben a tavaszi napfordulót követő első holdtölte utáni vasárnap volt Ostra istennő napja, a tavasz ünnepe. A germán kultúrkörben az ünnep elnevezései, az angol Easter vagy a német Oster a már említett istennő nevéből erednek. Ostra a termékenység és az újjászületés istensége, általában tavaszi virágokkal, indákkal, tojásokkal a kezében és nyulakkal a lábainál ábrázolták tisztelői. Egy legenda szerint kedvenc madarát, amely színes tojásokat tojt egy nap a gyerekek kedvéért nyúllá változtatta.
A locsolkodás több évezredes hagyománnyal rendelkezik, és a tavaszi gyarapodást segítő rítusok részét képezte. De utal a szenteltvízre és a megkeresztelkedésre is. Sőt megidézi a sirató, majd a feltámadás hírét vivő asszonyok leöntését is.
Az időnként pajzánságot sem mellőző locsolóversek pedig termékenységvarázsló rigmusokként is felfoghatóak.
Az alábbi locsolóverssel kívánok Nektek kellemes húsvéti ünnepeket!
Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!
forrás: www.partyponty.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése