2011. szeptember 29., csütörtök

Mi a csudát tudunk a világról? c. film


Földhöz-, pénzhez- és egyéb tárgyakhoz ragadt materiális világunkat bonyolult, érzékszerveinkkel fel sem fogható összefüggések rendezik – és ezt nem a „hangok”, hanem tudósok állítják.


A Mi a csudát tudunk a világról? különleges filmes próbálkozás, hisz alapvetően egy ismeretterjesztő dokumentumfilmről van szó, amely azonban az ilyenkor rendszerint alkalmazott „beszélő fejek” interjú-mozaikdarabokkal párhuzamosan egy hagyományos játékfilm-hatást keltő cselekményszálat is futtat, egy fiatal fényképésznővel a főszerepben. Amanda (a ’87-ben az Egy kisebb isten gyermekeiért Oscar-díjat nyert Marlee Matlin) átlagos kinézetű, átlagos társadalmi helyzetű, átlagosan boldog/boldogtalan harmincas nő, aki éli mindennapjait, anélkül, hogy ideje lenne komolyabban elgondolkodni a minket körülvevő világ bonyolultabb összefüggésein. A film történései azonban olyan ártalmatlan szituációk felé terelik, hogy a mindennapok szintjén is egy új, egy „rejtett dimenzió” léte sejlik fel előtte. Az egymást epizódszerűen követő események a pofonegyszerűen illusztrálják, magyarázzák például a quantum-filozófia lényegét, amelyet mindezzel egy időben ismert és elismert szaktekintélyek fejtenek ki a kamerák előtt. Vagyis a film a videoklipek vizuális világához szokott nézők számára is élvezhető formában tolmácsol önmagukban igen száraznak és követhetetlennek tűnő tudományos és filozófiai elméleteket, s ilyenformán talán azt sem túlzás állítani, hogy valahol a Mátrix-trilógiával rokon. Esetünkben persze szó sincs akciójelenetekről, vagy szuperhősökkel megtűzdelt meseszerű történetmenetről, hisz a Mi a csudát tudunk a világról? alapvetően egy vékonyka történetfonállal megtoldott dokumentumfilm, és nem rejtett információkkal teletűzdelt sci-fi. Nem érdemtelen kihangsúlyozni továbbá, hogy a „rejtett dimenziók” hallatán senki ne gondoljon holmi misztikus szellemidézésre, a film interjúalanyai egytől egyig a tudomány, jóllehet annak kevésbé közismert ágaival foglalkoznak. Elméleteiket tehát nem egyfajta vallási hiedelemvilágból vonták le, még akkor is, ha ezek témája egy a materiális világunkkal párhuzamosan zajló, érzékszerveinkkel aligha felfogható létsík.

És végül egy hozzászóló véleménye:
"Ha valaki egy ici-picit is szeretne valamit tudni az IGAZI VILÁGRÓL
ha valakiből még nem halt ki a gyermeki kíváncsiság
ha valakinek már elege van az őt körülvevő aljasságokból
ha valaki már kizárja a hazug médiák (tv-t) butító pusztítását életéből
ha valaki reményt szeretne a változásra
ha valaki szeretne fejlődni, gazdagabbá válni
ha valaki hajlandó megismerni és befogadni az új dolgokat
ha valaki képes CSAK MEGHALLGATNI
HA VALAKI CSAK ELGONDOLKODIK A LÁTOTTAKON,GARANTÁLT, HOGY ÉLETE IS FORDULATOT VESZ
JOBBÁ, BOLDOGABBÁ VÁLIK."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése