2012. április 25., szerda

A rák ellen - sárgabarackmag



1952-ben San Franciscóban egy dr. Ernst Krebs, Jr. nevű biokémikus arra a következtetésre jutott, hogy a rák nem más, mint egy anyagcserezavar, ami a nem megfelelő táplálkozás következménye. Elméletének lényege tehát az, hogy a hiányzó tápanyagok pótlásával előzhető meg a rákos daganatok kialakulása. Kutatásai azt mutatták, hogy a legfontosabb hiányzó vegyület az emberi szervezet számára az ún. amigdalin. Ez az összetevő kb. 1200 ehető növényben található meg.

Az amigdalin a legnagyobb koncentrációban a sárgabarack magban fordul elő. Jól ismerik ezt a Hunzák (primitív törzs Pakisztánban), akik nagyon sok sárgabarack magot fogyasztanak (étrendjük kb. 200-szor annyi B17 vitamint tartalmaz, mint a miénk). Közismert, hogy a hunzák között gyakorlatilag nem létezik a rák, a törzs tagjai hosszú, egészséges életet élnek, mely több tanulmány szerint is részben a sárgabarack magnak köszönhető.

Mivel az amigdalin szerkezete nagyon hasonlít a B komplex struktúrájához, dr. Krebs B17 vitaminnak nevezte el (mivel addigra már a B vitamin 16 típusát izolálták). 
 
Egy rövid kivonatot közlök ifj. Ernest T. Krebs tanulmányaiból. Rendkívül tanulságos akkor is, ha már beteg vagy, de akkor is, ha el szeretnéd kerülni még a gyanúját is.
“A rákos megbetegedések megelőzéséhez, kiküszöböléséhez szinte nélkülözhetetlen a B-17 vitamin. Ezen vitaminban gazdag étrendhez tartósan igazodó emberek közül senki nem lesz rákos beteg. Mi történik ha valaki magas nitrilozid tartalmú magot, sárgabarackmagot fogyaszt. Hogyan is pusztulnak el a rákos sejtek a nitrilozid azaz a vízben oldódó B-17 vitamintól ?
Hatásmechanizmus:

A B-17 vitamin molekulában két rész cukor, egy rész benzaldehid és egy rész cián van, melyek szorosan összekapcsolódnak. Mindenki tudja, hogy a cián erősen mérgező lehet és kellően nagy mennyiségben halálos. Azonban ebben a természetes állapotában vegyileg nem reagál és semmiféle hatással nincs az élő szövetekre. Hasonlatképpen érdemes megemlíteni, hogy a klórgáz szintén halálos, de amikor nátriummal létesít kötést, nátrium-kloridot képezve, egy viszonylag ártalmatlan vegyület jön létre, melyet konyhasóként ismerünk.
 
Az élő szervezetben csak egyetlen vegyület képes felszabadítani a ciánt a B17 molekulából, ez pedig a bétaglükozidáz néven ismert enzim. Amikor a B-17 vitamin víz jelenlétében érintkezésbe lép ezzel az enzimmel, nem csak a cián, hanem a benzaldehid is felszabadul mely önmagában is igen mérgező. Ami azt illeti ez a két vegyület együttesen százszor olyan mérgező, mint külön-külön.
Szerencsére a kibontó enzim azaz a bétaglükozidáz sehol nincs jelen veszélyes mennyiségben a testünkben, csak a rákos szövetekben, ahol mindig nagy mennyiségben található meg: szintje a környező normális sejtekben mérhetőhöz képest több mint százszorosát is elérheti. Ennek eredményeképpen a B-17 vitamin a rákos sejtek területén bomlik fel, mérgező tartalmát a rákos sejtek területén engedi szabadon, és sehol máshol! Létezik egy másik fontos enzim is, a rodanéz, melyet ”védelmi enzimként” említünk. Azért nevezzük így, mert képes semlegesíteni a ciánt, azonnal melléktermékké tiocianát molekulává alakítva azt. Ez az enzim mindenütt nagy mennyiségben jelen van, kivéve a rákos sejtek területét, melyeket következés képen nem is védi meg. További jótékony hatás: A melléktermékek egyenesen jótékony hatással vannak a szervezetre és létfontosságúak az egészség szempontjából. Az emberi szervezetben felszabaduló benzaldehid oxigén jelenlétében benzoesavvá oxidálódik, mely kifejezetten antireumatikus fertőtlenítő tulajdonságú vegyület.”
Szervezetünk számára az egészség megőrzéséhez a napi B-17 vitamin szükséglet 250 – 300 mg. Ez a mennyisége kb. 35-40 szem édes, vagy 12 – 15 szem keserű sárgabarackmag elfogyasztásával fedezhető.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése