2012. január 15., vasárnap

Napi meditáció - január 14.



A HARAG ELFOGADÁSA

„A harag egyike ama erőteljes hatásoknak, melyekkel az élet szembesít bennünket. A harag érzelmeinknek egyike. Vagy átérezzük, vagy magunkba fojtjuk.”
(Ne függj többé senkitől!)

„Ha jó program alapján munkálkodnék, soha nem gurulnék dühbe… Ha jó keresztény lennék, sose lennék mérges… Ha csakugyan tudatosítanám magamban, milyen boldog vagyok, nem töltene el harag…” Régi üzenetek ezek, melyek arra akarnak rávenni, hogy ne engedjünk utat haragunknak. Pedig a harag az élet része. Nem kell elmerülnünk benne, vagy folyton okot keresni rá, de azt sem tehetjük, hogy sosem veszünk tudomást róla.
Gyógyulásunk során megtanuljuk, hogy szégyenérzet nélkül kiélhetjük érzelmünket, beleértve a haragot is. Ne hagyjuk, hogy a harag eluralkodjék rajtunk, márpedig ez történik, ha magunkba folytjuk.
Az egészséges, a pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy sosem haragszunk; azt jelenti, hogy csak akkor vagyunk dühösek, ha éppen erre van szükségünk.

Ma hagyom, hogy dühös legyek, ha szükségét érzem. Nyugodtan szabadjára engedhetem érzéseimet, beleértve a haragot is. Hálás leszek a haragomért és azért, amit jelezni akar vele. Szégyenkezés nélkül elfogadhatom minden érzésemet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése