A spirituális krízis

1. rész

Új sorozatunkban a meditativ élményeket, a szellemi, spirituális tapasztalatokat a psziché oldala felől közelitjük meg. Mindaz, amit átélünk, hatással van pszichénkre akkor is, ha ez vallásos élmény, vagy a belső ösvényen, spirituális keresés során éltük át. Életünk értelmes keretei között meg kell találnunk a helyét, és érzelmileg is meg kell emésztenünk. Embervoltunk határait feszegetik sokszor ezek a tapasztalatok, beszélnünk kell róluk, hogy helyükre kerüljenek. Várjuk olvasóink személyes véleményét, és főként tapasztalataikról szóló beszámolókat, hiszen a hagyományos pszichológia és a mindennapi társadalmi élet számára szinte ismeretlen területekre indulunk.

Spirituális krizis: szokatlan, gyakran elmebetegségnek tűnő tudatállapot változással járó belső fejlődési válság, melynél kizárható a fizikai betegség, és a valódi elmebaj. Kiváltó okaként megtalálható a spirituális út nehézségeiből fakadó összetett szellemi és érzelmi probléma. Kezelése csak a hagyományos pszichiátriai módszerekkel nem megoldható, azokat ki kell egésziteni speciális, a személy számára is elfogadható intenziv és támogatott belső fejlődéssel, transzperszonális pszichoterápiával.

Nem kevés azoknak a személyeknek az aránya, akik spirituális krizist élnek át, de ezt nem ismerik fel sem ők maguk, sem vezetőik, mestereik, sem pedig azok a laikus vagy hivatásos segitő személyek, akikhez gondjukkal végülis fordulnak. Igy nem is kaphatnak olyan támaszt, segitséget, melyre ebben a különleges helyzetben valójában szükségük lenne. Ezért nyiltan kell beszélnünk erről a problémáról, hogy az emberi élet egyik legnagyobb fejlődési lehetősége ne vesszen el a laikus jóindulat és a pszichiátria útvesztői között.

A rosszul kezelt válságnak következménye van szellemi fejlődésükre, gyakran okoz tartós megrekedést. Még ennél is súlyosabb lehet az érzelmi életre, személyiségükre gyakorolt hatás. Nem ritkán teljesen „elszáll” vagy ahogy sokan mondják, „kikattan” az illető, zavarttá válik, és más kiutat nem látván, pszichiátriai kezelést kap. Itt azonban, nem ismerve a spirituális válság fogalmát és gyógyitási lehetőségeit, tévesen klasszikus elmezavarnak, pszichiátriai betegségként diagnosztizálják állapotát. A más betegségek esetében hasznos és szükséges pszichiátriai kezelés nem oldja meg a spirituális krizis okát, és igy hosszú ideig tart, ha egyáltalán valaha is megfelelő segitséget kap.Ezért annyira fontos, hogy a mindennapi pszichiátriai és pszichoterápiás tapasztalatban is tudjanak a segitők erről a problémáról, és meg tudják különböztetni az elmebetegségektől.

Le kell szögeznünk, hogy semmi esetre sem a pszichiátriai kezelések, vagy az elmebajokat kezelő orvosok ellen szólunk. A pszichiátriai szemlélet tágitásáról van szó, új diagnosztikus elvekről, melyek differenciáltabb megközelitést igényelnek: a személyes belső fejlődés új dimenzióiról, a szellemi, spirituális szintről is tudomást kell vennünk. Nyugat fejlődésének útja – szemben a keletivel – átmenetileg kiiktatta a spirituális élet jelentőségét sőt lehetőségét is a tudományos és társadalmi életből, most azonban megjelent, mint új paradigma a tudomány sok területén. Ennek a folyamatnak része a pszichiátriában megjelenő új diagnosztius és terápiás kategória: a spirituális válság.

Nézzük meg most a jelenséget a pszichológia gyakorlati oldaláről. A spirituális krizis az emberi válság minden jegyét magán viseli, de mégis különbözik a mindennapi élet kriziseitől. Az összeütközést ugyanis szellemi tapasztalatok váltják ki, melyek esetleg egyáltalán nem tudatosultak. Olyan élményeket éltünk át, melyek felkavarták eddigi életünket, és pillanatnyilag szinte csatát vivnak korábbi tapasztalataink az újabbakkal. Megválaszolatlan kérdéseink vannak, nem tudunk a mindennapi valósághoz a szokásos módon alkalmazkodni, teljesen lekötnek belső történéseink.

A kiváltó élmények lehetnek érzékfelettiek, vagy vallásosak, mélyen megrázóak. Megtörténhet, hogy egyáltalán nem érezzük rossznak, vagy krizisnek ezt az állapotot, sőt, éppen valamiféle megvilágosodásként, pozitiv élményként éljük át. Ilyenkor a krizis abban jelentkezik, hogy a reális külső megfigyelő észleli a változást a gondolkodásban, érzésvilágban, azt torzultnak, irreálisnak látják mások. A baj nem is azzal van, hogy átmenetileg nem tud a mindennapokhoz alkalmazkodni valaki, ha ehhez kap megfelelő támogatást. Hanem azzal, hogy ezt később sem ismeri fel, irreális célokat tűz ki, és másokat is bevon saját belső történéseibe. Nem tudja megvonni a határt a külső és a belső között, és a mindennapi életben súlyos zavarok állandósulnak.

Szerte a világban foglalkoznak már ezzel a kérdéssel. Az USÁ-ban Stanilaw Grof kezdeményezésére alakult meg a Spiritual Emergency Network, a Spirituális Krizisállapot Hálózata, melynek célja a társadalomban és az egészségügyben segiteni a speciális ellátást.

Nyilván nem véletlen, hogy az amerikai orvostovábbkézésben már egy félévet javasolnak a spirituális válság jelenségével foglalkozni, hogy a pszichiáterek felismerjék a spirituális krizis állapotát, és együtt tudjanak működni azokkal a szakemberekkel, transzperszonális pszichoterapeutákkal, akik képesek ezt kezelni.

Ehhez hasonló kezdeményezések szerte Európában alakulnak. Magyarországon harmadik éve foglalkozik egy kis csoport ezzel a problémával.

Azonban nemcsak a pszichiátriában beszélhetünk információ hiányról. A mindennapi életben, és a spirituális mozgalmakban sem ismert elegendő mértékben ez a probléma. A spirituális úton fellépő nehézségek egy része éppen abból származik, hogy nem könnyű elfogadni a személyiség feldolgozatlan problémáit, mint amelyek mélyen összefüggenek a szellemi élettel, és nem oldhatók meg tisztán szellemi módszerekkel. A tradicionális szellemi iskolák általában nincsenek módszertanilag kellően felkészülve a modern kor teljesen újfajta nehézségeire, ezeknek a csoportoknak is szükséges bizonyos változásokon keresztülmenni. Végül szándékunk megismertetni a New Age mozgalommal együtt terjedő nehézségeket is, hogy mindenki megkaphassa azt a segitséget, melyre ilyenkor szüksége van.

Mivel világjelenségről van szó, érdemes részletesebben is megvizsgálni azokat a társadalmi összetevőket, melyek az értékek devalválódásával, a spirituális keresés nehézségeivel, és a pszicho-biznisz vámszedőivel is összefüggésbe hozzák a spirituális válságok megszaporodását. Következő cikkeinkben bemutatjuk azokat a pszichés állapotokat is, melyek fogékonnyá tesznek valakit erre a problémára, valamint a megelőzés és a segitség lehetőségeit.

forrás: Elixír magazin